Mire figyeljünk kiemelten a nyári időszakban?
Fontos ilyenkor arra szoktatni a kerti növényeinket és a pázsitot is, hogy ne kapjon minden nap vizet, jussanak kicsit mélyebbre a gyökerek. Így jobban átvészelik a nyári extrém időjárási viszonyokat. Dúsítsuk szerves anyagokkal a talajt, így a kijuttatott víz tovább megmarad, kevésbé párolog el. Ahol van öntözőrendszer ott érdemes úgy beállítani, hogy hajnalban öntözzön, és ritkábban, de nagyobb adagokkal. Így elkerülhető a mindennapos vízpazarló locsolás. Az esti öntözés során a felmelegedett talajról a víz 30 % feleslegesen hasznosulás nélkül elpárolog, és az egész este nedvesen maradó fű gyakran begombásodik. Természetesen minden kert más, minden talaj más, de sehol nem kell és szabad minden nap öntözni. Még a legnagyobb melegben sem. Az alapos áztató locsolásnak köszönhetően elkerülhető, hogy a gyökerek csak a felső pár centiben maradjanak.
Érdemes azt kikísérletezni, mennyit kell menjen az öntöző, hogy a talaj felső 8-10 cm jól átnedvesedjen. Ha így öntözünk, akkor elhagyható a mindennapos öntözés. Hasonlóan a tavaszi ápoláshoz, most is érdemes szellőztetni a füvet. Levegősebb, lazább lesz, nem tud bepállani, befülledni, begombásodni.
Műtrágyázás helyett
A műtrágyázás helyett, melyek ugyan rögtön nagyon látványos sikert hoznak, de hosszú távon a talajéletet tönkreteszik, ajánlom a komposzt, gilisztahumusz, huminsav, de akár csalánlé oldatos permetezés alkalmazását. Hosszú távon egészségesebb szebb füvet fog eredményezni. Nem válik örök harccá a gombásodás elleni küzdelem. Tehát itt is az alapok a legfontosabbak, ne a természetet akarjuk legyőzni, hanem vele együtt dolgozni. Aki mégis műtrágyák mellett dönt, hosszú hatású, lassan oldódó új generációs trágyákat válassza. Ezek nem égetnek. Nem csak hatalmas mennyiségű nitrogént tartalmaznak, hanem sok egyéb a fűnek fontos esszenciális mikroelemeket is.
Hasonlóan a tavaszi indításhoz, ilyenkor is szükség lehet a nagyon tömörödött talaj esetén az ásóvillás lazításra. Ha túl tömörödött, levegőtlen a földünk, akkor a gyepünk mohásodni fog, kikopnak a nemes fűfélék, és gyomosodás, erős mohásodás indul be. Az ásóvillát a fű területén ajánlom a talajba szúrni 20- 30 centiméterenként.
Munkánkat megkönnyíti, ha nedves a föld.
Amennyire csak tudjuk szúrjuk le a földbe, és enyhén mozgassuk meg előre-hátra, nagyon enyhén emelgetve azt. Nem ajánlom erősen megemelnünk, mert akkor a gyökerek sérülhetnek. Éppen csak látszódjon a talaj felszínen a villa általi mozgatott föld. Ajánlott a tömörödött rész egész érintett területén elvégezni. Nehéz fáradságos munka, de apránként is végezhetjük. Különösen a gyakran használt (focizás, tollasozás) területeken kihagyhatatlan ez a munka. Valamint nagyon fontos a folyamatos nyírás. Akinél nincs robotfűnyíró, ott heti minimum kétszer le kell vágni a füvet. Nem szabad túl nagyra hagyni a füvet, mert saját magát beárnyékolja, ritkul, ezáltal a vágások után a kiritkult fű közötti talajból azonnal kikelnek a gyomok. A gyomosodás pedig ezután megállíthatatlanná válik. De nem szabad túl rövidre sem vágni, mert akkor hamarabb kiszáradhat.
Az ideális a 4 cm körüli magasság.
Ezért is tanácsos a heti minimum két vágás, mert így csak kis mennyiséget kell levágni egyszerre, nem árnyékolja be saját magát a túl nagyra hagyott fű. Nem okoz nagy sokkot neki egy egy nyírás. A robotfűnyírók előnye, hogy folyamatosan vág. Egész szezonban egységes magasságot eredményez. Akkor is vág, ha esik, vagy ha éppen nyaralni vagyunk. Nem tud befülledni, kiritkulni a gyep. Nem tud gyomosodni. Az esetlegesen megjelenő gyomok nem bírják a folyamatos vágást, így elgyengülnek, eltűnnek. A naponta levágott pár tized milliméternyi fűszálak, gyorsan bomlanak, nem filcesedik a talajfelszínen. A gilisztáknak és a talajlakó mikroorganizmusoknak köszönhetően gyorsan lebomlanak, és tápanyaggá alakulnak.
Összefoglalva a gyepet szoktassuk a ritkább, de nagyobb adagú öntözéshez, szerves trágyákkal javítsuk a talaj vízmegtartó képességét és folyamatosan (minimum heti kétszer) vágjuk a füvet, ha tehetjük akkor robotfűnyíróval.
